A hazaszállítás utáni normál-élet szürke hétköznapjain sokat tervezgettem a dolgokat az autóval kapcsolatban. A tervezgetés  sokszor átcsapott 6-os lottónyereményszerű álmodozásokba, de mindig fel kell ébredni sajnos. Hát igen, ez már csak ilyen, én vagyok a balfasz, hogy ilyen drága hobbit választottam. Nembaj, ha hülye is vagyok, de legalább boldog :))

   Szóval nekifogtunk a bontásnak. Az elejével kezdtük, arra voltam a legkíváncsibb, mert az tűnt a legszarabbnak, legalábbis kaszni szempontból. Nem tévedtünk. Na de ne szaladjunk annyira előre. Lebontottuk az első lökhárítót, lámpákat, merevítőt, két sárvédőt. Kellemes meglepetés, a homlokfal teljesen ép, semmi baja. A sárvédő alatt fellelt pur-habtól (igen, amit az ablakok kerete és a fal közti szigetelésre használnak) viszont a  pofám leszakadt. Ilyen ipartalanságot utoljára akkor láttam, amikor az útépítők a vizes macskakőre aszfaltoztak...hihetetlen...pont ezért az említett helyeken fémnek sok nyoma nincs, csak tömény rozsdának. Mintha egy részeg bádogember rokázta volna oda. A másik kellemetlen dolog a jobb torony továbbra is, kívülről még kiábrándítóbban mutat a sárvédők leszedése után.

   Aztán következett a háta, lámpák, ütköző, stb. Hátul nem lepődtem meg semmin, a hátfal sarkai golf-betegségükhöz híven porrárohadtak, a  jobb hátsó torony szintén. Mellette meg egy akkora lyuk, hogy egy meleg mókuspár be tudna költözni örökbefogadott kölykeikkel.

   Az ülések, szőnyegek kipakolása után újra jó volt a szemnek látni a majdnem teljesen ép padlólemezt. Mindössze kétoldalt a küszöbök első végeinél van kis rohadás, de nem olyan vészes.

Aztán, hogy nagyjából fény derült a kaszni legrosszabb részeire, nyugodtabban folytattam a bontást. Ablakok ki, ajtók szétszedése, belső apróságok, stb. Az első szélvédőn kőfelverődés nyoma volt, el is repedt ahogy szedtük ki. Sajnáltam, de nem káromkodtam szét a fejemet, benne van az ilyesmi az ilyen paklikban. A többi ablak szerencsére megúszta.

   Persze mindent csomagolva, dobozolva, feliratozva tárolok el, mert hanem egy nagy káosz lesz az egész, abból meg még senki nem épített autót. Ezért is időigényesebb a munka, elég pepecselős meló. Később kibontottam a műszerfalat is, nem kis dolog volt az sem, viszont elég elszomorító.

   Egyelőre amire biztos szükség lesz : az említett 6-os lottó, 6 láda sör, egy csomag bőrszivar. Viccet félretéve ezek mellett kell egy szélvédő, egy műszerfal, meg valószínüleg kéderek, mert elég csúnyán néznek ki. Szélvédő beszerzésével nem lesz gond szerintem, a kéderek kérdésesek, viszont a műszerfal aggaszt, mert különleges példány, nem sok 1es golfban volt ilyen. Na meg persze csomó futómű, fék, stb alkatrész fog kelleni, de az egy másik mese, azt majd csak később.

   Az alufelniket biztonságba helyeztem, türelmes várják a felújításukat. Még egy jó hír, hogy az ajtókárpitok csaknem tökéletesek, az ülések szinte makulátlanok. Hogy nehogy véletlenül valami tökéletes legyen, a hátsó oldalsó kárpitok elég szar állapotban vannak, nem tudom mi lesz velük, a tetőkárpit teljesen kuka, tiszta penész volt.

   Ennyi fért bele eddig, csütörtök este haza, pénteken remélhetőleg folytat(juk)om. Már nincs sok hátra a rombolós részből, de ezután jön még a java... Jövő hét elején jelentkezem a további fejleményekkel, izguljatok, idegeskedjetek, káromkodjatok, örüljetek, tervezgessetek velem akkor is :)